Keresés
GY.I.K.
Általános
01. Mi a LEADER?
LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l'Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért
Az Európai Közösség által 1991-ben elindított közösségi kezdeményezés gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával segíti elő a fenntartható fejlődést Európa vidéki területein. Az akkori tizenöt uniós tagállam célja az elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának megállítása volt, és a lassan két évtizedes gyakorlat - az azóta csatlakozott további 12 országban is - igazolni látszik a program létjogosultságát.
A LEADER a helyi közigazgatás, a vállalkozók és civil szervezetek összefogására épít, közösségeik kezébe tényleges döntéshozatali jogkört ad. Földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú településcsoportokat hoz létre az érintettek által kidolgozott térségfejlesztési stratégiák megvalósítására. Az addig egymás mellett élő és dolgozó szereplők egyenrangú partnerekké válnak, és közösen alakítják térségük jövőjét.
Az Európai Unió 500 milliós lakosságának több mint fele él vidéki területeken (10.000 főnél kevesebb lélekszámú, vagy 120 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű településeken), ami a földrész összterületének 90%-át jelenti. Európa vidéki térségei azonban nagyon különbözőek: ez a felismerés biztosította a LEADER térnyerését, miszerint a fejlesztési stratégiák hatásosabbak és hatékonyabbak, ha helyi szinten az ottani szereplők határozzák meg, majd alkalmazzák azokat. A LEADER alapjait a tiszta, átlátható döntési folyamatban, az érintettek együttműködésében és a jó gyakorlatok átadásához szükséges infrastruktúra kialakításában találhatjuk meg.
A LEADER és a hagyományos vidékfejlesztési politika intézkedései között a különbség az, hogy az előbbi abban nyújt iránymutatást, „hogyan" lehet elérni a kívánt célt, nem pedig előírja, „mit" kell tenni. A helyi részvétel, a valódi összefogás és együttgondolkodás, ami máshol esetleg kiegészítő jelleggel jelenik meg, itt a működés fő sajátossága - ezért is nagyobb a program jelentősége annál, mint amit a forrásokból való részesedéséből következtethetnénk.
A LEADER hét alappillére
Hét fő jellemzővel lehet összefoglalni a LEADER megközelítést, amelyeket egy összefüggő eszközrendszerként kell értelmeznünk. Ezek pozitív kölcsönhatásban vannak egymással, mindegyik kiegészíti a másikat, ezáltal tartós hatást gyakorolva a vidéki térségek fejlődési dinamikájára és a helyi szereplők probléma-felismerési és -megoldási képességére.
1. Területalapú fejlesztésA területalapuló megközelítés a kisebb, homogén, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt összetartozó térségeket tekinti a vidékfejlesztés célterületének, amelyeket gyakran egy tőről fakadó hagyományok, helyi identitás, az összetartás szellemisége, illetve közös szükségletek és elvárások jellemeznek. Az itt született stratégia kidolgozása során könnyebb a helyi erősségek és gyengeségek, veszélyek és lehetőségek feltérképezése, a helyi adottságok felismerése és a fenntartható fejlődés szempontjából legfontosabb célok azonosítása.
2. Alulról építkező megközelítésA LEADER leginkább egyedi jellemzője. A helyi szereplők részt vesznek a stratégiáról való döntésben és térségük elsődleges ügyeinek meghatározásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lentről felfelé építkező megközelítést nem a nemzeti és/vagy regionális hatóságok által alkalmazott fentről lefelé történő megközelítés ellenpólusaként kell felfogni, inkább össze kell hangolni mindezeket, és együtt dolgozni, hogy hatékonyabb, átfogó eredményt lehessen elérni.
3. Háromoldalú partnerség: a vállalkozói-, civil- és közszféraA „helyi fejlesztési társulás", úgynevezett helyi akciócsoport (HACS) létrehozása és működtetése a LEADER-szemlélet eredeti és fontos jellemvonása. A HACS feladata, hogy felvázolja és megvalósítsa a helyi fejlesztési stratégiát, döntéseket hozva a források megtervezéséről, felhasználásáról és kezeléséről. Azért lehetnek eredményesek, mert
- összegyűjtik, egyesítik és ösztönzik az elérhető emberi erőforrásokat a közszférából, a magán-, a civil- és az önkéntes szférából;
- a kapcsolódási pontok felismerésével, közös projektek és több szektort érintő akciók révén összehozzák a helyi résztvevőket, így megvalósul a térségi szinergia és elérhető a gazdasági versenyképesség növeléséhez szükséges kritikus tömeg;
- folyamatos konzultáció segítségével elősegítik a kooperációra való nyitottság elterjedését, a különböző vidéki szereplők között párbeszédet, akiknek gyakran kevés tapasztalata van az együttműködésben;
- támogatják az alkalmazkodás folyamatát a mezőgazdasági ágazat változásaihoz (például minőségi termékek, élelmiszerláncok), a vidéki gazdaság sokrétű kihívásaihoz, a környezettudatos életmódhoz.Ők döntenek a helyi vidékfejlesztési stratégia fő irányairól, részletes tartalmáról, majd a támogatandó projektekről is.
Tapasztalt és gyakorlott csapattagokkal, illetve a szükséges döntéshozatali hatáskörrel felruházva a HACS egy olyan szervezeti modellt képvisel, amely képes pozitívan befolyásolni a térségfejlesztés összetett folyamatait.
4. InnovációAz innováció minél szélesebb értelmét véve jelentheti egy új termék, egy új folyamat, egy új szervezet vagy egy új piaci stratégia bevezetését, ami egyaránt érvényes a falusi és városi térségekre. Abból adódóan, hogy a vidéki térségeknek kis népsűrűségük és alacsonyabb színvonalú infrastruktúrájuk van, kevesebb a kapcsolatuk a kutatási és fejlesztési központokkal, nehezebb lehet számukra az innovatív megoldások fellelése és alkalmazása. Ezt segíti elő a térségek közötti tapasztalatcsere, a máshol működő jó gyakorlatok átvétele, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiaknázása.
5. Integrált ágazatközi megközelítésA LEADER nem egy ágazat fejlesztési programja: a helyi fejlesztési stratégiának több ágazatra ki kell terjednie, a tevékenységek számos formáját együtt kezelve. A helyi akciókat és projekteket tehát úgy kell összekapcsolni és koordinálni, mint egy összetartozó egészet. Az integráció mindemellett érinthet egyetlen ágazatban megvalósuló fejlesztéseket, de a környezeti kölcsönhatásokat, a különböző érintett gazdasági, társadalmi, kulturális szereplők és ágazatok közötti kapcsolatokat mindig célszerű figyelembe venni.
6. Hálózati működésA hálózati működés magában foglalja az eredmények, tapasztalatok, eljárások és módszerek cseréjét az EU-n belüli, vidékfejlesztésben érintett LEADER akciócsoportok, vidéki térségek, közigazgatási és egyéb szervezetek között, függetlenül attól, hogy közvetlenül LEADER kedvezményezettek-e. A hálózati működés a jó gyakorlatok átadásának, az innováció elterjesztésének és az egymás iránti nyitottságra való építésnek az eszköze. Mivel kapcsolatot, működő összeköttetést alakít ki az emberek, a projektek és a vidéki térségek között, segíteni tud bizonyos vidéki régiók elszigeteltségének lebontásában.
7. KooperációA kooperáció továbbmegy, mint a hálózati működés: feltételez egy helyi akciócsoportot, amely közös projektet vállal fel egy másik régió vagy tagállam LEADER-csoportjával, illetve egy hasonló megközelítést alkalmazó csoporttal az unión kívüli országokból. Lehetővé teszi számukra, hogy külső tapasztalatok és értékek bevonásával adjanak választ bizonyos problémáikra, vagy aknázzák ki előnyös adottságaikat. Egy példa: közös marketing-stratégia kidolgozása olyan térségekkel közösen, ahol hasonlóak a természeti adottságok, a jellegzetes termékek, vagy a turisztikai jelentőséggel bíró kulturális értékek.
02. A LEADER története
LEADER I (1991-1994)Az első LEADER program 217 helyi akciócsoportot aktivizált, akik saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.
LEADER II (1995-1999)A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II-re az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét, 1,7 milliárd eurót juttattak. Céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció, illetve a helyi emberek, közösségek aktivizálása és képzése annak érdekében, hogy azok mindinkább bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi akciócsoport és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Európai Unión belül.
LEADER+ (2000-2006)A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítésének alakításához és teszteléséhez, így járulva hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálásához, kiegészítéséhez, megerősítéséhez. Újabb egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széles körű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetővé vált. Teljes költségvetése közel 2,5 milliárd eurót tett ki, három fő célterületét pedig a következők alkották:• horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére,• vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl,• a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.
LEADER (2007-2013)Hogy a mezőgazdasági tevékenységtől független vidékfejlesztés egyre fontosabb eleme a Közös Agrárpolitikának, mi sem mutatja jobban, mint a LEADER forrásainak növekedése. A 27 tagállam immár 13,78 milliárd eurót juttathat a helyi akciócsoportoknak, hogy saját belátásuk szerint, de természetesen elfogadott stratégiájuk mentén dönthessenek a források felhasználásáról, és az nem kevésbé fontos, hogy minden nemzeti vidékfejlesztési programban helyet kellett biztosítani a négyes tengelynek, azaz a LEADER programnak.
A LEADER itthon
A kezdeményezés Magyarországon elsőként 2002 és 2004 között, a Kísérleti LEADER Program formájában valósult meg, melynek célja a LEADER-szemlélet bevezetésének előkészítése, valamint a tapasztalatszerzés támogatása volt helyi, regionális és nemzeti szinten. A résztvevők egy közös felkészítő képzésen vettek részt, majd összeállították és megvalósították helyi vidékfejlesztési terveiket. A program célcsoportjai a nagycsaládosok, a roma-nem roma együttműködések, valamint a helyben tartandó vidéki fiatalok voltak. Összesen 12 vidékfejlesztési programot hajtottak végre a csoportok, melyek keretében 270 támogatott projekt részesült támogatásban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004-ben határozott a vidéki közösségek számára jelentősebb önállóságot biztosító LEADER+ Program elindításáról az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül. Felhívására a vidéki területeken található 3034 jogosult településből 2332 hozott létre 186 helyi vidékfejlesztési akciócsoportot. Közülük a program keretében 70 vidéki közösség, azaz 960 település részesült összesen 25 millió euró, azaz 6,7 Mrd Ft támogatásban, melynek 25%-át a Magyar Állam, 75%-át pedig az Európai Unió finanszírozta. A csoportok által lefedett terület több mint 29.000 km2, az ország 31%-a, az itt élő összlakosság pedig 1,6 millió fő, vagyis a magyar népesség 16%-a volt. A támogatási keretösszeg nagy részét a helyben készült fejlesztési terv alapján meghirdetett helyi pályázati felhívások révén az akciócsoport területéről pályázók projektjeinek támogatására fordították. A pályázati felhívásokra összesen több mint 3600 projektterv érkezett, melyek közül mintegy 2700 részesült támogatásban. Legtöbbjük központi eleme a turizmusfejlesztés, a térségi együttműködések fejlesztése, a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés, a természeti értékek megóvása, a munkahelyteremtés, valamint a helyi gazdaság élénkítése, elsősorban helyi termékek előállítása és piacra juttatása révén.
A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. 2007 őszén, a regisztrációs folyamat végeztével országszerte 96 helyi közösség alakult, az összes LEADER részvételre jogosult település részvételével, ami szám szerint 3020 falut és kisvárost jelent. A közösségek 2008 januárjában kezdték meg helyi stratégia-alkotó munkájukat, melynek eredményeképpen a 2008. szeptember 26-i, hagyományteremtő Magyar Vidék Napján az ÚMVP Irányító Hatóság mind a kilencvenhatukat LEADER Helyi Akciócsoporttá avatta.
03. Hogyan igényelhet?
Legyen egy jó ötlete!
Települése megadásával találja meg LEADER Helyi Akciócsoportját!
Ismerje meg térsége helyi vidékfejlesztési stratégiáját és célterületeit!
Hangolja össze fejlesztési elképzelését a HVS-sel és a célterületekkel!
Segítségért forduljon LEADER Akciócsoportja munkaszervezetéhez!
Nyújtsa be pályázatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton a munkaszervezet irodájába!
Fontos! A mintaértékű LEADER-projekt azon felül, hogy innovatív, valami újat tartalmaz, tehát nem „átlagos", viszonylag kis forrásigényű, de több másikkal összefügg, munkahelyeket teremt, és hozzájárul a térség átfogó stratégiai céljainak eléréséhez.
A vonatkozó jogszabályokat, illetve a pályázatok formanyomtatványait és a vonatkozó MVH közleményeket rendszerezve megtalálja a honlapunkon www.abaujleader.hu, a "Pályázatok" menüpontra kattintva.
Kifizetési kérelem UMVP III. tengely
01. Hogyan történik az egyéb költségek elszámolása a kifizetési kérelemben? Milyen dokumentumokat szükséges becsatolni?
Válasz: Az Egyéb elszámolható kiadások megnevezését és mértékét a Vhr. 31. § tartalmazza. Támogatás vehető igénybe a Vhr 3. számú mellékletét képező táblázat alapján, továbbá a beruházáshoz kapcsolódóan az engedélyezési eljárási díjára, szabadalmi jogok és licencek ellenértékére, valamint a közműszolgáltatóknak fizetett közmű-rácsatlakozási és - használatbavételi díjra is, azonban az egyéb elszámolható kiadások összege nem lehet több, mint a támogatási határozattal jóváhagyott egyéb elszámolható kiadások mértéke, továbbá nem haladhatja meg a beruházás - egyéb elszámolható kiadások nélkül számított - jóváhagyott kiadásainak 12 %-át. A kifizetési kérelemhez csatolni kell a vonatkozó jogszabályokban, illetve az MVH közleményben előírt mellékleteket (igazolások, másolatok stb.).
02. Mi az a FATOSZ?
Válasz: A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége
Székhely: Budapest, 1077 Budapest, Király u. 93. Tel./Fax: 06-1-268-05-92, 06-1-352-98-04 E-mail: agroturizmus@t-online.hu
05. Támogatási intenzitás módosítható-e a kifizetési kérelemben az ügyfélre nézve kedvezőtlenül?
Válasz: A támogatási intenzitás nem módosítható.
06. Az ügyfélnek a megvalósítás során az elszámolható kiadások legalább 50%-át kell teljesítenie. A kérdés az, hogy tételenként kell teljesítenie a legalább 50%-ot vagy az összes elszámolni kívánt nettó kiadás legalább 50%-át kell teljesítenie?
Válasz: A 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 20. § (4) bekezdése értelmében az ügyfél köteles a támogatási döntéssel jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíteni. A Vhr. 30.§ (6) bekezdése szerint a határozat valamennyi kiadási tételével el kell számolnia legalább 50 %-os mértékben ahhoz, hogy kifizethető legyen a beruházás.