Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa

Bemutatkozás

Bemutatkozás

Bemutatkozás

Az Abaúj Leader Egyesület 2008. április 28-án alakult 154 taggal, figyelembe véve önkormányzatok, civilszervezetek és vállalkozások arányát. Területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 59.812 fő, a városokban élő lakosok száma 18.888 fő.

A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja.

A terület nagysága, és az a tény, hogy mindhárom kistérség Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik indokolta, hogy összesen 11 426 512 Euró támogatást kapott, melyből a III-as tengelyes fejlesztési forrás 7 399 306  Euró, a IV-es tengelyes fejlesztési forrás 2 100 262 Euró, míg a működési forrás 1 926 944 Euró a 2007-2013 időszakra vonatkozóan.

A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztott:

  • Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 24 725 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is.
  • Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 15749 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető.
  • Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 19338 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található.

A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik.

A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti.

A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert, az első Világháborút lezáró „BÉKE” Diktátum  következtében,  a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át.

A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal.  A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít.

A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó.  A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 118,6 km hazánk, 68 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas. Természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására.

Épített és természeti értékeinek harmóniája teszi egyre több, ide látogató ember számára vonzóbbá. A vizsolyi Biblia, a számos földvár, és olyan kővárak, mint Regéc vára, és Boldogkő vára, a szinte minden településen lévő műemlék templom, vagy más építészeti értéket felfedezve, a kiépülőben lévő falusi és kereskedelmi szálláshelyek nagy jelentőséggel bírnak.

A térség ipara nem számottevő, azonban a mezőgazdaság egyre inkább kihasználja a meleg lejtős területeket melyek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek.

A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, a javarészt érintetlen természeti környezet, a nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határ-mentiség, hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek, különös tekintettel a turisztikai vonzerők kihasználásához.